A szórványmagyarság helyzetéről nyilatkozott Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója, aki már régen foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megszületett a Magyar Szórványtanács de "sajnos időhiány miatt mindenki mindennel foglalkozik". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./
1998. május 26.
Máj. 22-én idén második alkalommal ült össze a Romániai Magyar Szórvány Tanács /RMSZT/ a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A kétnapos tanácskozáson valamennyi egyházi képviselő és az öt regionális szórványfelelős vett részt, ugyanakkor képviseltette magát az EMKE, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség is. Első és legfontosabb napirendi pontként a szórványgyermekek oktatása, iskoláztatása, a népiskolák szervezésének kérdését vitatták meg. Többek hozzászólalása nyomán a tanács azt a következtetést vonta le, hogy bár ezen a téren sok nehézség és akadály merül fel, a szórványoktatás megszervezése megoldható. Az egyházak hajlandók biztosítani az oktatás beindításához szükséges tantermet, a tanerőnek pedig szolgálati lakást, azonban a fizetés-kiegészítés kérdése gondot okoz. A szóban forgó gyülekezetek amúgy is szegények számban, s anyagiakban is, sok helyen lelkipásztort sem tudnak eltartani. Ez a kérdés tehát még megoldásra vár. Másfelől remény van arra, hogy az államtól a jogosan követelhető támogatást nemcsak szavak, ígéretek erejéig, hanem valóban meg fogjuk kapni. Ismét felmerült a kérdés egy szórványalap létrehozására, amely kizárólag szórványcélokat szolgálna. Ennek megvalósítása azonban anyagiak hiánya miatt még várat magára. A tanácskozáson megvitatták, kibővítették és véglegesítették az RMSZT Szabályzatát. Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy szórványgondozást hathatósan végezni csak úgy lehet, és csakis akkor érdemes, ha a tömbmagyarságot mozgósítani tudják a szórványok irányában és érdekében. Határozat született arról, hogy negyedévenként, de szükség esetén bármikor, a régiófelelősök összegyűlnek tanácskozásra. A tanácskozások közötti időközökben folyamatosan fenntartják a kapcsolatot egymással és az elnökséggel, ahova beszámolót küldenek a végzett munkáról és gondjaikról, nehézségeikről. Május 23-án a régiófelelősök munkakörének meghatározására került sor. A Szórványtanács megerősítette azon felhívását, mely szerint az RMDSZ megyei szervezetei a szórványmunka megkönnyítése érdekében nyújtsanak kellő segítséget a régiófelelősöknek, és megfelelő hozzáállással támogassák őket erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Lévén, hogy a régiófelelősök nagy területekért felelnek, és kifejtett munkájuk a szórványmunka sokféle kérdését foglalja magában, megfelelő munkatársak bevonására van szükség. A régiófelelősök osszák el a munkát munkatársaik között, s ezeket a tevékenységeket folyamatosan koordinálják. A pályázatok tekintetében fontos lenne az RMSZT-nek véleményt nyilvánítania minden pályázati elbírálás esetén, képviselve a szórványkérdést mint prioritást élvező összmagyar problémát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27., 1272. sz./
1998. július folyamán
A Diaszpóra Tájékoztató új számában a református teológusok nyári gyakorlatáról olvashatunk, amikor felkeresik, felkutatják a szórványban élőket, elmennek a román vidékekre, hogy telefonkönyvek, kérdezgetés segítségével felkeressék a távolban élő magyarokat. A szórványlelkészek 1994 óta évente Algyógyban találkoztak. Az egyes találkozók jegyzőkönyveit is közli a tájékoztató. Vetési László titkár és a többiek lelkiismeretesen végzik munkájukat, azonban nem kapnak megfelelő segítséget, sokszor nem is válaszolnak felkéréseikre. - 1997-ben a moldvai és dobrudzsai misszióban összesen 780 családot kerestek fel a teológusok, közülük 164 magyar családot nyilvántartásba is vettek. Igyekeznek minden családhoz eljutni, a katolikusokhoz is. - A tájékoztatóban jelezték, hogy a Duna Televízió a szórványban élők mentsvára, azonban sok helyen leszerelik a magyar adást közvetítő kábelhálózatot és nincs, aki segítsen, tanácsot adjon, mit lehet csinálni. Idén nyáron a Zsil völgyében és a Bánságban szerveznek teológus missziót. /Diaszpóra Tájékoztató (Időszaki hírlevél és dokumentumgyűjtemény a Romániai Magyar Szórványtanács, az erdélyi magyar egyházak és a Diaszpóra Alapítvány szórványgondozó missziói munkájáról), Kolozsvár, 3. sz. - II. évf. 3. sz./
1999. május 27.
Máj. 25-én szervezett szakmai tanácskozást Kolozsváron a Romániai Magyar Szórványtanács és a Diaszpóra Alapítvány. A tanácskozás célja - mint az a házigazda, Vetési László meghívóleveléből is kitűnt - az erdélyi szórványtelepülések népoktatását megtervező, e hetekben a teológiai hallgatók által útnak indítandó felmérő lapok tartalmának megvitatása volt. A felmérő lap utolsó, negyedik változata 8 oldalas, és minden olyan településre eljut majd, ahol legalább 30 magyar él. A felmérő lap a magyar oktatás lehetőségeit akarja felmérni. A jelenlévők minden fejezet kérdéskörét megvitatták. /Szabó Csaba: Felmérési hadjárat indul a szórványban. Közösen menteni, ami még menthető. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2000. április 10.
Vetési László lelkész, a Romániai Magyar Szórványtanács elnöke nyílt levéllel fordult Nemeskürthy Istvánhoz, a milleneumi ünnepségek kormánybiztoshoz. Ebben kifejtette: félő, hogy a szórványmagyarság az ünnepségek során háttérbe szorul. "A millenniumi ünnepségeknek közös és nagy összefogással, a teljes maradék magyarság ünnepévé is kellene válnia." - javasolta."Nagy szükség lett volna már eddig a honfoglalás kori és törzsneveket vagy szentjeink neveit viselő Kárpát-medencei települések találkozójára. Kevés pénzzel támogathatnánk itt is testvértelepülési kapcsolatok kialakítását és éltetését." "Az ünnepi meghívottak jegyzékének készítésében oda kell figyelnünk a moldvai magyarságra, köztük a csángó falvakra, a nagyszámú Kárpátokon kívülre, a Regátba, köztük elsősorban a Bukarestbe és a többi nagyvárosba kitelepedettekre, a vegyes házasokra is." /Vetési László lelkész, a Romániai Magyar Szórványtanács elnöke: Levél Nemeskürthy István professzor úrnak, a milleneumi ünnepségek kormánybiztosának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2000. július 19.
Júl. 19-én az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megbeszélést tartott a Romániai Magyar Szórványtanács elnökségével. Vetési László, a Szórványtanács társelnöke és a református egyház szórványügyi előadója bemutatta az "Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk" c. szórványstratégiai tanulmányát, amely ennek a kérdéskörnek stratégiai értékű elemzése. A megbeszélésen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselőivel - Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Szép Gyula művelődési és egyházügyi alelnökkel - a szórványstratégia alkalmazására vonatkozó új cselekvési ütemtervben állapodtak meg. A szórványprogramok finanszírozására szolgáló összegek messze elmaradtak a romániai magyar nemzeti közösség szórványban élő alapintézményeinek (oktatás, művelődés, hagyományőrzés, egyházak) fenntartásához és működtetéséhez szükséges minimumtól. Megállapodtak abban, hogy a Szórványtanács és a Művelődési Főosztály közös szórványtanács-irodát működtet, melynek számára a költségvetésből keretet különítenek el. Teljes egyetértésben állapították meg azt, hogy a kis- és nagytelepülések szórványmagyarsága olyan mély gazdasági, nyelvi, lelki válságban - gyors ütemű asszimilációs veszélyben - él, hogy kérdéseiket csak alapvetően új, szórványrehabilitációs stratégiával lehet orvosolni, melyhez új támogatási szemlélet szükséges. Arról is döntöttek, hogy el kell készíteni a romániai szórványmagyarság teljes, részletes, régiókra és helységekre lebontott védelmi tervét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./
2002. október 28.
Okt. 25-én a Romániai Magyar Szórványtanács, az RMDSZ Maros megyei szervezetének, valamint a nagysármási református egyházközség és helyi RMDSZ közös szervezésében került sor a Nagysármás-völgyi értelmiségi tanácskozására. A szórványtanácsot Vetési László lelkész-tanár, az RMDSZ országos szervezetét Szép Gyula, a megyei RMDSZ-t Brassai Zsombor ügyvezető elnök képviselte. A rendezvény meghívottai voltak a Mezőségi-régió pedagógusai, lelkészei és RMDSZ tisztségviselői. Az értekezleten találkozhatott Mezőség értelmisége, számba vették a helyi gondokat. A szórvány-magyarság számára létfontosságú az egység megtartása. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az elszórványosodott kis magyar közösségek tényleges kapcsolatot alakítsanak ki egymás között. /Értelmiségi találkozó Nagysármáson. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 28., 2315. sz./
2003. szeptember 30.
A szórványkérdés megoldásához átfogó koncepció szükséges, s ennek kidolgozásában, érvényesítésében meghatározó szerep vár a történelmi egyházakra, a civil szervezetekre épp úgy, mint a politikai fórumokra. "Ennek azonban igen fontos eszköze a pénz, aminek nagyobbik részét az anyaországtól lehetne remélni" - nyilatkozta nemrég Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A Nyugati Magyarság című folyóirat nemrég folytatásokban közölte Vetési Lászlónak, a Romániai Magyar Szórványtanács társelnökének ide vonatkozó gondolatait. Vetési László tiszteletes a romániai szórványkérdés kiváló ismerője. Szerinte a szórványmagyarság lélekszáma Erdélyben 450 ezer körül mozog. "Néhány tízezer gyermeket azért veszítettünk el nyelvileg tizenkét év alatt, mert ingáztatásukhoz hiányzott az iskolabusz, nem volt bentlakás, ahová elszállásoljuk őket, de ha volt is bentlakás, nem volt miből fizessük a költségeket " - írta. /Nagy Pál: Szórványban magyarnak lenn. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2008. október 22.
Nemrég alakult meg Budapesten a Szórvány Tanács, és máris támadások kereszttüzébe került. Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptemberben jelentette be Kolozsváron, hogy a magyar kormány szórványévnek nyilvánította a 2009-es esztendőt, és szakmai testületet hoz létre a kérdésben. Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórvány-ügyi előadója elmondta, hogy májusban a felvidéki Alsóbodokon volt egy tanácskozás, amit Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja szervezett. Ott elhangzott, hogy valamit tenni kell a Kárpát-medencei szórványkérdés ügyében. A tanácskozás zárónyilatkozatában, amit a résztvevők elküldtek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, benne volt ez a kérés, hogy szórvány tanácsra, szakértői munkacsoportra lenne szükség. Ezután szeptemberben volt még egy tanácskozás Ausztriában, Felsőpulyán, ahol ismét felvetődött ennek szükségessége. Vetési emlékeztetett: 1998-ig működött az úgynevezett Romániai Magyar Szórványtanács, amely nem szűnt meg, csak elerőtlenedett. Az erdélyi szórványtanács alulról felfelé szerveződött: erdélyi magyar országos intézmények a testületbe szakembereket jelöltek. Így alakult ki egy húsz személyből álló kis csapat, amely folyamatosan megbeszélte a szórvánnyal kapcsolatos erdélyi szakkérdéseket, tennivalókat. Mindez a Miniszterelnöki Hivatalnál most másképpen zajlott. Ők teljesen felülről szervezték meg Szórvány Tanácsot, nem voltak megfelelő előzetes egyeztetések, és nem kérdeztek meg legitim szervezeteket az illető ország területéről. Ez sok nézeteltérést és elégedetlenséget váltott ki a különböző régiókban. Vita volt például arról, hogy miért maradtak ki az ausztriai, őrvidéki őshonos, tehát nem emigrációs magyarok. A húsztagú Szórvány Tanácsban az erdélyi lobbi a legnagyobb, öten vesznek részt benne: Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Hegyeli Attila csángó oktatási programfelelős, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke és Vetési László. Alakuló ülés volt, bővebb beszélgetésre nem volt alkalom. A tanács vezetőjének megválasztásánál Vetési előzetes felkérésre javasolta, hogy az elnök a legnehezebb helyzetben lévő európai őshonos szórványból, a szlovéniaiból legyen. Megállapodtak abban, hogy évente egyszer-kétszer fognak találkozni, és elektronikusan tartanak kapcsolatot. Vetési elmondta, hogy ő csak politikamentesen tud részt venni ebben a munkában. Össze kell gyűjteni megbeszélésre a Kárpát-medencei szórványkollégiumok vezetőit, létre kell hozni egy nagy Kárpát-medencei magyar adatbázist, folytatva, bővítve a regions. hu információit. A Kárpát-medencei magyar szórványok támogatási háttere messze elmarad az elvárásoktól. Vetési hangsúlyozta, ha csak azoknál a pénzösszegeknél maradnak, amelyeket a magyar kormány a Szülőföld Alapon keresztül a határon túlra a szórványnak juttat, akkor nem lesznek eredményesek. Vetési magával vitt egy hatalmas – 350 képből álló – bemutató anyagot, amely a romániai magyar szórványoktatás intézményeinek, szórványkollégiumainak bemutatását tartalmazta. Ilyen képanyag mostanáig nem volt. A kormány tervez egy nagy magyar szórványkonferenciát, amit Vetési nem támogat. Szerinte kis feladatterületekre kell összpontosítani. Erdélyben a legfőbb gond az alapintézmények fenntartására juttatott normatív támogatás biztosítása. A legégetőbb feladat a romániai magyar szórványoktatás finanszírozása. Folytatni kell az önálló iskolateremtést belső Erdélyben is. Meg kell oldani például a szamosújvári önálló magyar oktatás kérdését. El kell dőlnie továbbá, hogy a Beszterce–Dés–Szamosújvár–Kolozsvár tengelyben melyik iskola marad meg. Szilágyságon Diósad nyolc osztályos iskoláját az idéntől már nem tudta fenntartani. El kell dőlnie, hogy Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd közül melyik lehet oktatási központ. /Papp Annamária: ”Csak világos tervek mellett látszik a cselekvés útja” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
